Előző bejegyzéseimben írtam a lélek és szellem általam elgondolt fogalmairól és szerepeiről, most a testről és hármuk egymáshoz való kapcsolatáról szeretnék. Ez a bejegyzésem, az eddigiektől eltérően, személyes lesz. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről. Hiszem, nem kell mindenkinek megjárnia a Poklot, elég, ha a megfelelő információk birtokában van. Így ugyanis képes lesz döntést hozni, máskülönben csak vakon ugrana bele az ismeretlenbe.

A test nem más, mint az a látható, érzékelhető sűrű anyag, amibe a szellem a lélek burkába zárva elmerül. A test a lélek és a szellem nélkül élettelen. A szellem azonban a test nélkül tehetetlen. A test nem más, mint a szellem próbálkozása a kifejeződésre. Az újraegyesülésre. Kettőjük között a lélek közvetít. Nagyon finom egyensúly van hármuk között és ahhoz, hogy tudatunk magasabb szinten rezegjen (tehát a szellem önmagára ébredjen), elengedhetetlen mind a három rész erősítése.

A test méltánytalanul el van hanyagolva, le van degradálva pusztán hordozó, edény szerepre. El is hanyagoljuk a legtöbbször rendesen. Sajnos az elmúlt évezredek negatív hozzáállása a testhez és a mai kor elképzeld ideái egyaránt elégedetlenség tárgyává teszik. Van egy elképzelésünk, milyennek kellene lennie. De ez az elképzelés nem a belsőnk képe, hanem a külvilág ítélete.

A test tisztelete, edzése, megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékkal való fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Ahogy a mondás is tartja: ép testben ép lélek. Aki gondot fordít teste jóllétére és foglalkozik lelkével is, annak tudata magasabb rezgéseken fog mozogni, végeredményben kiegyensúlyozottabb lesz.

Isten, a tudat, energia. Mint minden energiának különböző rezgéstartományai vannak. Ezen tartományok valamelyikén helyezkedünk jelenleg el. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen más. Ez a más, másfajta minőséget és megjelenési formát jelent. A cél az, hogy minél magasabb szintre kerüljünk, hiszen akkor jutunk Istenhez a legközelebb.

Nem szeretnék életmód tanácsokat adni, saját, személyes tapasztalatomat azonban szeretném megosztani veletek. Leírom, mi történik, ha csak a Szellem művelésére fordítasz figyelmet, a lelked, és főleg a tested, elhanyagolod.

2005 júliusában meghalt édesapám. Hirtelen, nagyon fiatalon. Csupán 44 éves volt. Én ekkor 18 voltam, egyetemi éveim előtt álltam. Egy szerettünk elvesztése mindig fáj, de az ő hiánya nagyon súlyos csapás volt nekem. Úgy éreztem, egy fekete lyuk keletkezett bennem és néhány hónappal a halála után szembetaláltam magam azzal a kínzó, önző kérdéssel: ki vagyok én? Ekkor fordult érdeklődésem aköré a témakör köré, amelyet úgy neveznek, ezotéria. Mindennel foglalkoztam: tarot, asztrológia, teozófia, antropozófia, mágia, asztrozófia, számmisztika stb… Tényleg mindennel. Egy őrület volt. Nem csak arra a kérdésre kerestem a választ, hogy ki vagyok én, hanem arra is, miért halt meg apukám. Miért kellett ennyire fiatalon meghalnia?

Teltek az évek, látszólag jól éreztem magam. Nagyon elkezdtem a Szellemmel foglalkozni, kerestem a bennem élő Istent, de közben elhanyagoltam a testem és a lelkem. Gyorsan haladtam, az eredményt azonnal akartam. Apukám halála nem volt feldolgozva, én pedig nem kértem segítséget, hiszen beleringattam magam az „én egyedül ezt úgyis megoldom” illúziójába. Mindennek az lett a következménye, hogy négy évvel apu halála után egy mély depresszióban találtam magam és megismerkedtem a halálvággyal is… Nagyon, nagyon mélyre zuhantam.

Minden energia. Test, lélek és szellem is. Alapesetben a test alacsony szinten rezgő, a lélek középtartományi, a szellem magas. Ha csak a szellemmel foglalkozol, azt próbálod meg magasabb szintre emelni, miközben az alsóbb szintek működését elhanyagolod, akkor az energia működésének törvénye értelmében az visszahull és mélybe ránt. Szó szerint kiéget. Kiégeti belőled az életet. Csak és kizárólag stabil alapokra lehet építkezni, úgyhogy ha úgy döntöttél, hogy szeretnél szellemileg emelkedettebben élni, ajánlom, kezd el erősíteni a fizikai tested, foglalkozz a lelkeddel és közben lassan mélyíts tudásod és emeld szellemed. Igaz, így lassan, de egészen biztosan célba fogsz érni.

Hogyan erősítheted meg a tested? Mozgás, megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés. Aki szellemi (spirituális) úton akar járni, annak előbb-utóbb növényi étrendre kell rátérnie (igazából ezt egy idő után kívánni is fogod), ki kell iktatnia életéből a bódító szereket (alkohol, drog, cukor – igen, cukor!) és meg kell tanulnia a mértékletességet. Nekem ez utóbbiban a jóga segített. Általa került be a spiritualitás ismét az életembe. Az őrület és a depresszió után hátat fordítottam az ezotériának nevezett katyvasznak, de egy ága visszahívott. Újra és újra. Ez volt az asztrológia. Jelenleg ezt tanulom (tanár segítségével) és a jóga útján járok (szintén segítséggel). Az elmúlt 3-4 évben kezdtem rendberakni önmagam és arra a kérdésre: ki vagyok én?, még mindig nem tudok bizonyossággal válaszolni, de tudom, jó úton járok és már sejtem a választ. :)

Azzal, hogy tisztítod és erősíted a tested, magasabb rezgésűvé változtatod. Azzal, hogy foglalkozol a lelked vágyaival és fájdalmaival, szintén emeled azt. A spiritualitásnak többféle útja van, meg kell találnod azt, ami számodra örömet okoz. Én meglehetősen holisztikus módon gondolkodok :), ezért sem meglepő, hogy egy tradícionálisan keleti (jóga) és nyugati (asztrológia) irányzat mellett döntöttem. Minden Egy. És akkor, amikor látszólag két különböző útban megtalálod az azonosságokat, rájössz, ez nem csak egy elcsépelt mondat, hanem a valóság.