Előbb a személyes. Tudom, eltűntem, de életemben alapvető változások zajlanak. Válás, munkaőrület, gyász... Röviden ezek kötik le minden energiámat. De azért sikerült 1-2 csodás könyvet elolvasnom, most az egyikből mutatok egy részletet: ha tetszett, olvassátok el, érdemes. Akkor is és még inkább, ha 1999-ben jelent meg. :)

"A spiritualitás az egyén és a világegyetem kapcsolatát tükröző személyes ügy.  A vallás ezzel szemben szervezett tevékenység, és mint ilyen, meghatározott helyet és hierarchiába szervezett, kijelölt közvetítőket kíván. Ideális esetben a vallásnak tudnia kell, milyen eszközöket és milyen segítséget adjon tagjainak a spirituális gyakorlatok végzéséhez. És hányszor látjuk, hogy mégsem így történik! Sőt, az egyéni spirituális gyakorlatok gyakran veszélyesnek tűnnek a szervezett vallás számára, mert általuk a vallás tagjai függetlenednek a szervezettől és a hitrendszertől. A misztikusoknak nincs szükségük közvetítőkre, egyenes kapcsolatban állnak az istenivel, hiszen a spiritualitás azon alapul, hogy az ember közvetlenül tapasztalhatja, mennyire másképp is értelmezhető a közmegegyezésen alapuló valóság, és hányféle olyan dimenziója is nyílhat a valóságnak, ami rendszerint rejtve marad előlünk." In: Stanislav Grof-László Ervin-Peter Russel: A tudat forradalma, Új Paradigma Kiadó 1999, 64-65. old.

Ennyire jól és pontosan én nem tudtam volna megfogalmazni. Aki teheti, olvassa el ezt a könyvet. Nem csak erről szól, sok minden másról is: három tudós, gondolkodó, beszélgetése önmagunkról, a világról, helyünkről a világban, helyünkről önmagunkban. Még aktuálisabb, mint 21 éve volt.