Biztonságnak nevezzük azt a testi-lelki állapotot, amely otthonos, ismerős érzést ad, s a legtöbbször nyugodtnak, védettnek érezzük magunkat. Nem véletlenül írtam azt, hogy a legtöbbször… Sok esetben ugyanis valaki nagyon rossz testi-lelki körülmények között él, mégis ragaszkodik hozzá, mert számára az az ismert, megszokott. Két szót emelnék ki: ragaszkodás és megszokás.

A lélek csak úgy tud létezni ebben a világban, ha kapcsolódik más lélekhez vagy lelkekhez. Élettelen tárgyakhoz nem tud kapcsolódni, a kapcsolódás mindig lélek-lélek között jön létre. Ez nem biztos, hogy a családban történik meg, ami biztos, ha a kapcsolódás nem jön létre, akkor a lélek a mi valóság-dimenziónkban nem tud létezni. A kapcsolódás mindig érzelmi, hiszen a lélek ezt a nyelvet ismeri és beszéli, ezért előbb vagy utóbb létrejön a ragaszkodásnak nevezett állapot. Most bárki mondhatja, ragaszkodni tárgyakhoz is szoktunk. Igen, de ha mélyebben megvizsgáljuk a kérdést, rájövünk, hogy sosem magához a tárgyhoz (vagy eszméhez, gondolathoz) ragaszkodunk, hanem ahhoz a másik lélekhez, akihez a dolog (tárgy, eszme, gondolat) szintén kapcsolódik. 

A kapcsolódás minőségének egyik megnyilvánulása a ragaszkodás. A ragaszkodásban mindig van valami merevség, görcsösség és félelem. Félelem attól, hogy a ragaszkodásunk tárgyát elveszíthetjük. A ragaszkodás mindig negatív, nincs pozitív kicsengése. Mögötte ott húzódik a veszteségtől való félelem. 

Fél-elem: nem teljes vagy egész. Aki fél, az nem tud egészségesen kapcsolódni: kapcsolatai mindig ragaszkodáson fognak alapulni. És még akkor is, ha a kapcsolat számára előnytelen vagy fájdalommal jár, maradni fog, s nem csak a veszteségtől való félelem miatt, hanem megszokásból.

A szokások nagyon fontos szerepet játszanak életünkben, hiszen ezek adják a keretét annak, amit úgy hívunk: valóság. Vagy élet. Mindennapok: ki hogyan nevezi. A szokás ismétlődő mintát, cselekedetet jelent. A rendszeres ismétlődés biztonságot alakít ki a lélekben. Az érzelmi biztonság és a szokások adják azt a tömör keretet, amire felépítjük azt, amit „életünknek” vagy „valóságnak” hívunk. A „valóság” pontosan ezek miatt változékony. Nézd meg a kapcsolódásaidat, szokásaidat, ha kell, változtass rajtuk és minden meg fog változni körülötted. Aki már tapasztalta ezt, tudja, érti és érzi, miről beszélek.