A Plútó június 11-én, budapesti idő szerint 11 óra 46 perckor, vissza fog lépni a Bak jegyébe, mégpedig azért, hogyha eddig ellenálltunk a változásoknak, most már megadjuk magunkat neki. �

A Plútó a mélyreható, gyökeres átalakító erőt képviseli. Ő a Főnix, amely örökké hamvaiba hull, hogy azután újra fiatalon, immáron egy minőségi változáson keresztülmenve, újra az Élet színpadára lépjen. Plútó a lélek sötétsége, a legrejtettebb titkot, vágyak és félelmek. Plútó a kegyetlen, szívtelen erő, maga az ERŐ: Plútó a hatalom, az uralom és a vezetés. De ki felett? Optimális és ideális esetben önmagunk felett. Diszharmóniában a mások felett gyakorolt uralmat, elnyomást, diktatúrát jeleníti meg. Plútó a személyiség azon dimenziója, amely kapcsolatban áll a másik világgal: az igazival, ahonnan jövünk. A mitológiákban ő az Alvilág Ura.

2008-ban lépett be a Bak jegyébe, abba a jegybe, amely a stabilitással, tartással, önuralommal, építéssel, szilárdsággal analóg. Mi történt? Egy gazdasági világválság vette kezdetét, amely a mai napig tart. Az asztrológia a Bak témáihoz sorolja a gazdasági-és pénzügyi rendszereket, a hagyományokat, a gyökerekhez ragaszkodó, azt mindig szem előtt tartó és mutató kultúrát. Analóg a X-es házzal, amely azt a képet mutatja, amit a külvilág, a társadalom felé mutatni akarunk. Ez az MC, az életcél, amely felé optimális esetben haladunk.

Mi történt 2008 óta? Minden, amit gondoltunk és hittünk, széthullott, szétzilálódott: gazdaságilag, társadalmilag, értékrendben. Miért? Mert megérett az idő a változásra. A Plútó a radikális, mélyreható változások energiája. Nem szeretjük. Miért? Mert újat hoz. Olyat, ami még nem volt. Félünk a változásoktól. A legtöbbször, ahogyan a Bak jegye is, ellenállunk neki: makacsul, állhatatosan. Komikus képe ennek a megnyilvánulásnak az a katona, aki még mindig kitartóan az ellenség ellen harcol, betartva az utoljára kiadott parancsol, holott régen vége már a háborúnak. De ő nem tud róla. Miért? Talán mert nem akar tudomást venni róla Ha mindaz, amit felépítettünk, mindaz, amiben hittünk, semmivé válik, akkor mink marad? Csak az, ami mindig is volt: önmagunk. És ezt a valós, mindenféle álarcot letevő, egyszerre jó és rossz önvalónkat nem szeretjük. Mindig megpróbálunk másnak mutatkozni, ki tudja, milyen elgondolásból. A Plútó erre mutat rá. Az igazi önmagunkra.

A Plútó a hamis, elmaradott, visszahúzó eszméket, gondolatokat, értékeket és rendszereket zilálta szét az elmúlt 15 évben és teszi még közel 7 hónapig. Miért? Hogy helyet készítsen az újnak. A Vízöntő jegye a haladás, a megújulás, az új, forradalmi elgondolások jegye. Ahogyan a jelképe, a vizet öntő ember is mutatja: ahhoz, hogy valami új létrejöhessen, a régit el kell hagyni. Ki kell önteni. Szimbolikusan értve és szó szerint egyaránt. A Plútó ezt készíti elő.

Visszalép tehát a Bak jegyébe, hogy mindattól, ami még visszatartó erő az életünkben, segítsen elszakadni. Segítsen hátrahagyni, helyet készítve egy új, jobb és minőségivel magasabb létezésnek, minden szinten: testileg, lelkileg és szellemileg. Mikor éljük meg tragikusan a Plútót? Ha nem haladunk együtt az élet áramával, ha szeretnénk „megállítani az időt, a pillanatot”, amikor rögzíteni, stabilizálni próbálunk. Bár úgy tűnik, de a Plútó nincsen a stabilitás ellen. A Plútó arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy ne a külvilágban hozzunk létre struktúrákat, hanem fedezzük fel újra magunkban. Minden bennünk van.

A jegyátlépés az 5. házban fog megtörténni, Szűz aszcendens mellett. A Szűz, mint földjegy, az anyag megértésére törekszik. Szétbontja elemeire azt, hogy az értelem segítségével megérthesse a Létezést. Arra mutat rá, hogy lépésről lépésre haladva, okosan, tudatosan fedezzük fel újra belső önvalónkat. Azt a lelket, akik valójában vagyunk: elvárások, szerepjátszások, megalkuvások nélkül. Az 5-ös házban lévő Plútó arra hívja fel a figyelmet, hogy nézzünk önmagunkba és lássuk meg magunkban az örömet, a kreativitást. Boldogságunk nem kívül, tárgyakban vagy emberekben van, hanem bennünk. Boldog akarsz lenni? Légy az! Most, ebben a pillanatban! Döntsd el, hogy az leszel és teremtsd meg (BAK) boldog-önmagad! Teremtő vagy, itt az ideje, hogy újra használd teremtő erőidet!

Érdekes átfutó kvadrát kapcsolódik ehhez az álláshoz: a Plútó kvadrátot vet a 2-es házban lévő Leszálló holdcsomóponthoz, az a 11-es házban lévő Vénuszhoz, az a 9-esben lévő Felszálló Holdcsomópont-Jupiter együttálláshoz, s mindez egy kvadrátban visszaér a Plútóhoz (az ábrán pirossal jelölve). A teremtés energiája szétfeszül a belső stabilitás, az önállóság és a jövő céljai között. Mi az üzenet? Az, hogy fedezzük fel Lelkünk kincseit, azokat az értékeket, amelyek bennünk vannak! Ne az legyen kizárólag a cél, hogy érzelmileg és anyagilag függetlenek legyünk. Ha erre törekszünk, minden adott a sikerhez. De ha fókuszunkban csak ez van, akkor az Alvilág Ura egy pillanat alatt lerombol mindent. Miért? A kis róka bölcsességét kell idéznem: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Fontos az érzelmi és anyagi stabilitás. De még fontosabb önmagunk és mások feltétlen szeretetének megélése. Ennek a feszült kvadrát sorozatnak az oldása ugyanis a 7-es házban lévő, Halak Hold-Neptunusz együttállásban van (az ábrán kékkel jelölve). A Lélek (Hold) és a Feltétlen Szeretet (Neptunusz) jelölője az összeolvadás és a „mindennel eggyé válás jegyében” helyezkedik el. Mit jelent mindez? Azt, hogy dönthetünk: megéljük a szeretetet önmagunkkal és egymással, megosztva minden külső és belső gazdagságunkat, vagy szemlélői leszünk csupán ennek a folyamatnak és vágyakozva, irigykedve nézzük, ahogy mások megélik azt.

Szabad akarat van. Az energia nem kötelez semmire. Utat, lehetőséget kínál: a döntés azonban a te kezedben van.

Kívánom, hogy a következő hónapok Bak-Plútója mindenkinek hozza el a boldog változást! Ne engedjetek a lehúzó energiáknak. Sajnos lesz belőlük. Bőven. De erről még írok.

A tarot üzenete a jegyváltásra: 

Álmaink és vágyaink vezetnek el egy stabil, biztonságos és boldog élethez. De ha ezeket a vágyakat, álmokat más kezébe adjuk, akkor szívünk összetörik, a fájdalom pedig felemészt, meggyötör és hamissá tesz. Kételkedni kezdünk önmagunkat, Istenben, a világban, hitünk elvész és enélkül üresség támad bennünk. A hiányból pedig csak instabil, illuzórikus dolgokat alkothatunk. Teremtéseink ne a fájdalomból táplálkozzanak! Te teremted meg a világodat az érzéseid és gondolataid által! Szabad akarattal rendelkezel, döntsd el hát, melyik úton haladsz! A fájdalom útján, vagy a szeretetén. Ha ez utóbbin, akkor nem lehetsz önmagad! A szeretet útjának teremtésében közösség van! Együtt, mi, és nem egyedül! Ha megosztod másokkal mindazt, ami benned van, akkor rátalálsz újra arra a szeretet-élményre, melyet régen elvesztettél. És ha megtaláltad, megérted, hogy valójában soha semmi sem veszett el, mert mindaz az öröm, hála, kreativitás és boldogság, amit kerestél, nem másokban, hanem benned van! Oszd meg másokkal kincseidet és meglátod: nem kevesebb, több leszel tőle.