Nemrégiben olvastam egy mondatot, ami nagyon elgondolkodtatott: „Az ember nem cselekvő, hanem inkább döntéshozó lény”.

Néhány évvel ezelőtt, amikor kezembe került Edith Eva Eger: A döntés című könyve, mely alapjaiban megváltoztatta az életem, már felhívta a figyelmem a döntés fontosságára. Akár tudatában vagyunk, akár nem, életünk minden egyes pillanatában döntéseket hozunk: azt, hogy ezeket a sorokat olvasod, s közben levegőt veszel, millió, sokszor nem tudatos döntés eredménye. De mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk? Egyáltalán van-e jó vagy rossz döntés?

Útmutatóul, mint mindig, most is a tarot lapjait hívtam segítségül.

A lapok üzenete a következőt mondja:

Életünkben mindannyian arra vágyunk, hogy feltételek nélkül, tisztán, őszintén szeressenek bennünket, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez sokszor nincsen így. Miért? Mert az elme illúziói elterelnek a helyes irányból, tévutakra visznek, vagy olyan irányba, ami bár helyes és a kiteljesedés felé mutat, de magányos. Ahhoz, hogy teremteni tudjunk világos célokra van szükségünk, meg kell tudnunk határoznunk utunkat. És a legfontosabb: el is kell indulnunk ezen az úton! Ehhez erőre, hitre és legfőképp kitartásra van szükségünk. Az út során veszteségek érhetnek, megkérdőjeleződhet eddigi világlátásunk és gondolkodásunk, érzéseink is átalakulhatnak, de ha vállaljuk az utat, akkor egy kiteljesedettebb élethez vezet el, ahol a feltétlen szeretet megélése valóság és nem illúzió. Egy olyan élethez, amelyben bátran merünk bízni mind önmagunkban, mind a Gondviselésben, hiszen tudjuk: minden hamis, csupán a szeretet a valódi, s ez a szeretet bennünk van. Mi magunk vagyunk a szeretet.

Csöpögősen hangzik mindez? Azt gondolod, rózsaszín habos-babos fantáziavilág az egész? Azt gondolod, mindez illúzió, reménytelen? Igazad van. Tudod miért? Mert ezt hiszed!

Uriel:

„Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. (Máté 17, 20-21) (…) bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik. (Márk 11, 23)

Hamis dolgokban, eszmékben, érzelmekben hisztek. Azt gondoljátok, amit átéltek és megtapasztaltok az a valóság. Amikor ez pozitív, az egónak tetsző módon történik, akkor nincsen problémátok vele. De amikor valami nehézséggel szembesültök, akkor az egész világ gyűlölt lesz. A düh, harag, keserűség, negatív gondolatok átszövik az életeteket és uralkodnak rajtatok. Nem az az igazi döntés, hogy megváltoztatod a gondolkodásod. Az igazi döntés az, hogy rájössz: te vagy felelős az életedért, minden egyes gondolatodért és érzelmedért, és vállalva a felelősséget, éled az életet! Nincsen jó vagy rossz. Csak tapasztalás van. De az a te döntésed, hogy mit szeretnél megtapasztalni. Légy tudatos, tudd, mit miért teszel. És ha választanod kell két út között, mindig a szív és szeretet útját válaszd. Sohasem a félelemét.