Egyre többet hallani az úgynevezett „Vízöntő-korszakról”. De mi ez és mit kell tudni róla?

Mielőtt ezt ismertetném, egy kis csillagászat. Elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, miről is beszélünk.

A tavaszpont a kulcs. Tavaszpontnak nevezzük az égi egyenlítő és az ekliptika egyik képzeletbeli metszéspontját, amikor a nap az északi féltekére lép. Azaz ez nálunk a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, melynek egyezményesen március 21-e a dátuma. (De a nap látszólagos járásától függően ez eshet március 20-ára is, mint ahogy idén is történt.) Jele a kosszarv, mivel, amikor felfedezték, épp a Kos csillagképre mutatott. A következő fontos fogalom, amit ismernünk kell, a precesszió. A precesszió egy test forgástengelyének a forgatónyomaték hatására bekövetkező elmozdulása. Csillagászati szempontból ez a földtengely elmozdulását jelenti, mely a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására következik be. A földtengely változásának hatására az északi és a déli égi pólus helyzete is változik, ez pedig a tavaszpont elmozdulásával jár. Fontos: amiről most beszélünk nem valóságos, hanem elképzelt égi pont! Az elmozdulás nagyon lassú, 25920 év alatt tesz meg egy teljes fordulatot: ez az úgynevezett Platóni világév. Ha ezt a számot elosztjuk a 12 asztrológiai jeggyel, akkor 2160 évet kapunk. Egy asztrológiai korszak eddig tart. Hogy került a képbe az asztrológia? Hát úgy, hogy az asztronómia (azaz a csillagos égbolt tanulmányozásának a tudománya) és az asztrológia („csillagjóslás”) sokáig kéz a kézben együtt jártak.

Itt szeretnék egy hatalmas tévhitet eloszlatni: az asztrológia archetípusokról, energia minőségekről beszél, ehhez az analógiás gondolkodást hívja segítségül, és amikor pl.: a Szaturnuszt tárgyalja, akkor nem az égbolton megtalálható, Naprendszerünk Szaturnusz bolygójáról beszél. Az asztrológia nyelve szimbolikus, erről, ha van igény, szívesen írok majd. Az asztronómia tényleges bolygói és csillagképei tehát csak szimbolizálnak, egy energia minőséget jelenítenek meg, de nem azonosak azzal!

A 12 asztrológiai jegyet úgy határozták meg, hogy az égboltot 12 egyenlő részre osztották (a 12 is szimbolikus értelmű, a teljességet, tökéletességet jelenti), majd e cikkelyek mögött elhelyezkedő csillagképekről elnevezték őket. Amikor ez történt, akkor például a Kos csillagjegy mögött a valódi, égbolton is megfigyelhető Kos csillagkép állt. Ahogy írtam, ekkor a tavaszpont még valóban a Kos jegyére mutatott. De a precesszió hatására azóta ez elmozdult, jelenleg a Halak végén áll.

Csillagképi értelemben a Vízöntő ráterül a Bak csillagképre és a Halak csillagkép egy része alá folyik (ez a Déli Halak, ami már a déli féltekén látható). Ez a tényleges asztronómiai kép. Mit jelent ez szimbolikusan? Azt, hogy bár jelenleg a tavaszpont a Halak csillagkép felé mutat, de a már sokat emlegetett Vízöntő az „aláfolyás” miatt érezteti hatását. Technikailag nem beszélhetünk Vízöntő-korszakról. Spirituálisan azonban igen. De mit jelent ez? Miért tekint mindenki, mint valami pozitív és csodás dologra, ha a Vízöntőről beszél? Következő bejegyzésemben erről lesz szó.