Az utóbbi időben ezek a fogalmak újra és újra felbukkantak az életemben. Amiről most fogok beszélni, az puszta filozofálgatás lesz. Azt gondolom, ez az a téma, amiről egyrészt mindenkinek van véleménye, másrészt egyéni alkat, hit és tudás kérdése, ki mit gondol ezekről.

Az alábbiakban szerény eszmefuttatásaimat adom közre. Szívesen veszem az ellenkező, más véleményeket, de most szólok: vitázni nem fogunk. Nem is tudunk. Olyan, számunkra (számomra is) ismeretlen terepre lépünk, ahol biztos tudás nincsen, csak hit, meggyőződés vagy sejtelem. És ezek egyikére sem lehet egy disputát alapozni.

Mi a sors? Egy egyén életútját hívjuk sorsnak. Az őt élt megéléseket, tapasztalatokat, melyek jellemét formálták. Buddha azt mondta: a cselekvő elpusztul, de a cselekvés megmarad. Az érző elpusztul, de az érzés megmarad, a gondolkodó elpusztul, megsemmisül, de a gondolat megmarad. Korábban is írtam: szerintem minden energia. Tett, érzelem, gondolat és vágy: ez a négy alkotja meg egy egyén életét, sorsát. Van-e az embernek hatalma a sors felett? Azt gondolom, igen. A saját, egyéni élete és sorsa felett igen. Hiszen amit tesz, mondd, cselekszik és érez, azzal megteremti önmaga világát és valóságát. Szabadon dönthetek arról, hogyan élem az életem. És ez a szabad akarat. Csakhogy nem vagyunk remeték. Nem különálló, egymástól távol lévő szigetként élünk és működünk, hanem szorosan, egymással közösségben. És itt lép képbe a determináció. Van eleve elrendeltség? Vannak olyan dolgok, amik felett még sincs hatalmunk? Igen, és az a másik ember. Bármennyire is szeretnénk, a másik sorsa felett nincsen semmiféle befolyásunk. Mert az az ő élete, az ő cselekedetei, érzései és vágyai által jött létre. Tudom, szeretjük (én is), azt gondolni, hogy ez nincs így és tudunk mások életén, sorsán formálni, de ez csak akkor lehetséges, ha azt a másik is akarja.

Ami fent van, ugyanaz, ami lent van. Ami kint van, ugyanaz, ami bent van...

Ha igaz az ősi tétel, akkor csak azon dolgokat élhetjük át, amihez energetikailag passzolunk, vonzódunk. Amihez nem, az elmegy mellettünk. Ami felett igazán befolyásunk van, az csakis a saját életünk. Nem kell ehhez guruhoz menni, szent könyveket bújni. Elég csak figyelni. Önmagunkra, a körülöttünk élőkre, a természetre, az álmokra. Mindig mindenki megkap mindenféle segítséget, egyszerűen csak észre kell vennünk.

Uriel

Túl sokat gondolkodtok és keveset éltek! Nem azt mondom, hogy a fentiekhez hasonló gondolatok feleslegesek, mert nem azok. A probléma, hogy elvesztek a gondolataitokban! Sokatok számára sokkal valóságosabbak, mint az élet. Élj! Menj, élvezd a dolgokat, próbálj ki új dolgokat, ismerj meg új embereket, légy cselekvő! Sokan éltek passzivitásban. Az nem fog előrébb vinni és a sok filozofálgatás is egy függőség, passzió, semmi más. Miután elgondoltad, próbáld ki, működik-e a gyakorlatban! Cselekedj! Ha Isten megmarad volna a gondolatok szintjén, soha semmi nem teremtődik meg.

Azt mondod, nincsen sors? Tudod uralni az életed? Bizonyítsd be! Ha a négy fal között fogsz ülni, nem fogod tudni. Tudod mi a tudás? A hit megszilárdulása az értelem által.